Tökéletességre törekvés

2014.06.24 12:24

Tökéletességre törekvés

 

Tökéletességre törekvés

„Ahhoz, hogy valódi esély legyen a sikerre, nagyon nagymértékű akaraterő, kitartás, szakmai tudás és bizony sokszor szerencse is kell.” Gerendai Károly a Sziget Kft. ügyvezetője, a Balaton Sound-ot, a VOLT Fesztivált, vagy az immár 20 éve a Szigetet is szervező cég alapítója, mesélt nekünk a közönségről, a tehetségről és a technikai fejlődéshez való viszonyáról.
 

Első rész

 

AIESEC: Fesztiváljaitok nemcsak Magyarországon, de Európában is piacvezetőnek számítanak. Mi alapján választod ki a szervezőcsapatot?

 

Gerendai Károly: Szerencsénk van, mert mi vagyunk a szakmai ranglétra csúcsán, ezért szívesen jönnek hozzánk dolgozni, akár a máshol már bizonyított, kiemelkedően jó szakemberek is. Egyébként a személyes filozófiám: ha valaki jelentkezik hozzánk, annak csillogjon a szeme, legyen lelkes és elkötelezett az iránt, amit csinálunk. Engem az sokkal kevésbé zavar, ha valaki esetleg hibázik, de látom rajta, hogy jól, a képességeihez mérten a legjobban akarja csinálni a dolgát, az viszont kifejezetten idegesít, ha a kollégáim rutinból akarják megoldani a feladatukat és nem törekszenek a folyamatos fejlődésre. Elkeserít a középszerű teljesítmény azok részéről, akik tudnák ennél jobban is csinálni.

 

Piacvezetőként könnyű elkényelmesedni, de ha meg akarjuk tartani a pozíciónkat, akkor soha sem dőlhetünk kényelmesen hátra, hogy ez már jó lesz így, innen már nincs hova fejlődni. A tudatos stagnálás a hanyatlás kezdete, innentől indulnak el lefelé a lejtőn a vállalkozások. Szerintem mindig van hova fejlődni, ennek sosem szabad a belső érdektelenség gátat szabjon, maximum a külső körülmények, lehetőségek emelhetnek akadályokat. De, ha a látványos fejlődésnek objektív akadályai adódnak, akkor is mindig van mit tanulni, képezni magunkat, hogy legalább alkalmasak legyünk a továbblépésre. Ha nem mi diktáljuk a tempót, hamar elszalad mellettünk a világ.

 

AIESEC: Hogyan értétek el hogy 20 éve ti vagytok a legismertebb magyar fesztiválszervező cég?

 

Gerendai Károly: Amikor elindultunk, még alig volt konkurencia, mára pedig olyan rendezvény portfolióval rendelkezünk, amivel a régióban is piacvezetőnek számítunk. A hazai piacon, az utánunk következő második legnagyobb fesztiválszervező vállalkozás éves forgalma körülbelül a tíz százaléka a miénknek. Ez persze, a lehetőségeken túl, felelősséggel is jár. A bizalmat megépíteni lassú és fáradságos feladat, lerombolni viszont nagyon könnyű. A mi rendezvényeink nem egyszerű termékek, itt érzelmi viszony alakul ki a látogatókban. Fontos, hogy a látogatók érezzék, hogy igyekszünk mindent megtenni azért, hogy ők a lehető legjobban érezzék magukat. Az ismertség a jelentős marketing és PR aktivitásnak is köszönhető. A reklámüzeneteinknél fontos, hogy szinkronban legyenek a valósággal, fontos hogy olyan állításokat fogalmazzunk meg, amit garantálni is tudunk az adott rendezvényeken. Így tudunk hitelesek, megbízhatóak maradni.

 

Igyekszünk folyamatosan reagálni a fiatalok által támasztott követelményekre: Amikor láttuk, hogy a Szigetet egyre kevesebb magyar fiatal látogatja, mert sokan már nem tudnak mit kezdeni a gigantikus méretekkel és a rengeteg külföldi látogatóval - elkezdtük a VOLT Fesztivált egy családiasabb, emberibb léptékű, kicsi Szigetként pozícionálni. Vagy néhány éve például azt tapasztaltuk, hogy van egy olyan fizetőképes réteg, amelyik a pop-rock fesztiválokhoz alapból szkeptikusan áll, elsősorban a fesztiválokon tapasztalható higiéniai körülményekre hivatkozva. Közben ugyanezek a fiatalok lelkesen eljártak az elektronikus zenei programoknak helyt adó szórakozóhelyekre, ezért aztán kitaláltuk, hogy indítsunk egy új fesztivált. Egy prémium fesztivált a Balaton parton, ahol elsősorban azokat próbáljuk megszólítani, akiknek a partyzás mellett az is nagyon fontos, hogy minél magasabb minőségű szolgáltatásokat kapjanak.

 

A családi rendezvénysorozattól (Gyerek sziget) a gasztronómiai fesztiválig (Gourmet fesztivál) kialakult egy olyan sokszínű portfóliónk, mely nagyon sokféle közönséget meg tud szólítani, és amiben mindenki megtalálhatja a neki tetsző rendezvényt.
 

 

Második rész 
 

AIESEC: Neked, mint ügyvezetőnek, milyen szereped van ezen Fesztiválok arculatának kialakításában?

 

Gerendai Károly: Projekt rendszerben működünk, a Szigeten kívül mindegyik fesztiválnak megvan a felelős vezetője. Mivel a Sziget túl nagy falat lenne egy kollégának, az közvetlenül hozzám tartozik, mint ahogy az innovációkat, a stratégiai kérdéseket és az új projektek elindítását is szeretem személyesen felügyelni. Természetesen, ha kedvem van, beleszólhatok a többi fesztiválunk alakulásába is, de próbálok az illetékes kollégáknak minél nagyobb szabadságot hagyni, hiszen akkor lesznek igazán elkötelezettek, kreatívak, ha jól érzik magukat a bőrükben, ha valóban felelős vezetői lehetnek az egyes rendezvényeknek. Nem próbálok meg visszaélni azzal, hogy én vagyok a legnagyobb tulajdonos, a „nagyfőnök”. A cégünk legfelső döntéshozó szerve a tulajdonosokból álló board-unk. Nem egy klasszikus tulajdonosi testületként működünk, mert minden hétfőn összeülünk és átbeszéljük a legfontosabb kérdéseket, ezért aztán sokkal inkább belefolyunk az operatív kérdésekbe is, mint ahogy ez a hasonló cégeknél szokás. Ráadásul a tulajdonostársaim mind a kollégáim is egyben. Mindannyian kicsit más munka és vezetői módszerekben hiszünk, de az alapkérdésekben igyekszünk közösen dönteni. Nálunk a cégvezetés is csapatmunka, felosztottuk, hogy ki melyik rendezvényt és melyik működési területeket felügyeli. Persze amellett, hogy aktív részese vagyok az eseményeknek, egy vezetőnél fontos, hogy lássa a fától az erdőt, meg kell tanulni időnként önvizsgálatot tartani, felülemelkedni a napi aktuális kérdéseken és kívülről is megnézni a folyamatokat. Ha nincsen meg ez a fajta egészséges rálátás és saját dolgainkkal szemben is kritikus látásmód, akkor hajlamosak leszünk azt gondolni, hogy mindent mi tudunk a legjobban. Ez a belterjes, önelégült állapot az egyik biztos kritériuma a versenyképesség drasztikus leromlásának. Időnként érdemes megnézni, hogy biztos én megyek-e a jó irányba, ha mindenki velem szemben jön a sztrádán. Abban, hogy tudjam a rendezvényeinket más nézőpontból is vizsgálni, nekem sokat segített, hogy mára egy olyan professzionális cégként működünk, ahol már nincs mindenáron szükség rám a napi operációban.

 

Bár a mai napig a rendezvényszervezés a fő elfoglaltságom, sőt elmondhatom, hogy még mindig örömömet lelem benne, találok magamnak új és újabb kihívásokat, de mégis, 20 év elteltével már teljesen más a viszonyom az egészhez. Ezért az elmúlt években tudatosan úgy próbáltam kialakítani a struktúrát, hogy, ha egyszer úgy döntök, hogy nincs kedvem tovább csinálni, akkor elműködjön a cég nélkülem is. Ráadásul ma már számos más dolog is foglalkoztat, vannak egyéb vállalkozásaim, alapítója és aktív tagja vagyok több számomra fontos civil, közéleti kezdeményezésnek és persze nem utolsó sorban, ott van a családom is. Két, a munkamániám miatt tönkrement házasság után, megtanultam, hogy szét kell tudjam választani a szakmai és a privát életemet.

 

Miközben kifejezetten modernitás és innováció párti vagyok a rendezvényekkel kapcsolatban, eközben kifejezetten maradi vagyok a magánéletemben. A mai napig nincs közvetlen e-mail címem, a feleségemen és a titkárnőmön keresztül kommunikálok. Nem vagyok fent a közösségi oldalakon, nem töltök le zenét vagy filmet, még hivatalosan sem, inkább szeretem megvenni és kézbe fogni a cd-ket, dvd-ket. Mobiltelefont ugyan használok, de csak telefonálásra, vagy maximum sms-ezésre. Bár a telefonom eddig is „okos” fajta volt, sosem használtam ki az adottságait. Most karácsonyra kaptam egy érintőképernyős telefont, amivel még barátkozom, a környezetemben már évek óta mindenkinek ilyen van, de én eddig tudatosan ellenálltam és inkább a hagyományos nyomógombosat használtam (mosolyog). Természetesen nem a fejlődés ellen vagyok, csak máshogy viszonyulok a változásokhoz a munkában - ahol elengedhetetlennek gondolom az innovatív, kísérletező felfogást - mint a magánéletemben, ahol viszont a megbízhatóság és az állandóság a fontosabb értékek számomra.

 

AIESEC: Mit javasolnál azoknak a fiataloknak, akiknek van valamilyen innovatív ötletük, de nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá?

 

Gerendai Károly: Nagyon nem mindegy, hogy milyen ötletről van szó, hiszen van ahol kevés a jó elképzelés, partnerek, kapcsolatok és tőke kell a megvalósításhoz, és van, ahol egyedül is sikerre lehet vinni egy vállalkozást.

 

A legnehezebb az, hogy ha valaki hozzá is kezd, az még sajnos nem feltétlenül elég ahhoz, hogy végig is vigye a megvalósulásig az ötletét. Ahhoz, hogy valódi esély legyen a sikerre, nagyon nagymértékű akaraterő, kitartás, szakmai tudás és bizony sokszor szerencse is kell.

 

Az elindulásnál azt gondolom, az első kérdés, amit fel kell tenni, hogy tényleg jó-e az alapötlet. Van-e igény, vagy legalább megteremthető-e a kereslet az általunk kínálni kívánt termékre, szolgáltatásra. Ezt a kérdést persze nem csak magunknak érdemes feltenni, hanem érdemes, bátran, minél több embert, főleg szakembert megkérdezni, akár házi eszközökkel is közvéleményt kutatni.  Azon érdemes gondolkodni, hogy mi az, ami még nincs, de szükség lenne rá, vagy mi az, amiből még kisebb a kínálat, mint a kereslet, illetve mi lehet az, amiben sokkal jobbak és versenyképesebbek tudnánk lenni a többieknél. Aztán, ha ez megvan, akkor innen kell elindulni. Engem nagyon sokan keresnek meg ilyen-olyan ötletekkel, hogy fektessek be, vagy csak adjak tanácsot, és ijesztő, hogy az esetek 90 %-ban már az alapötlet sem stimmel. Nem lehet mindenki feltaláló, sokszor elég továbbfejleszteni vagy csak jobban csinálni egy már létező ötletet, de az nem elég, ha azt gondolom, hogy manapság, mondjuk, sikeresek a fesztiválok, akkor majd én is csinálok egy fesztivált.

 

Szerencsés esetben munkával telik az életünk jelentős része. Fontos, hogy minél inkább olyan dolgokkal foglalkozzatok, amik érdekelnek benneteket, amiről el tudjátok képzelni, hogy 20-30 év múlva is örömötöket lelitek benne. Másrészt bármit is hoz az élet, mindent lehet úgy csinálni, hogy arra büszkék lehessetek. Még a nagy rendszerekben, mint például a nagy gyárakban is, előbb utóbb feltűnik, ha valaki jobban teljesít az átlagnál és ennek általában meglesz az elismerése.  De nem csak a külső visszajelzések számítanak. Szerintem a belső harmóniához fontos az a jó érzés, hogy én megpróbáltam mindent megtenni, azért, hogy a dolgom a tőlem telhető legjobban végezzem. Ha elégedett lehetsz magaddal, az sokkal jobb közérzetet teremt. Márpedig a valódi boldogsághoz vagy sikerérzéshez önmagában nem elég, ha az ember csak azt látja, hogy még nagyobb összeg gyűlt össze a számláján. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy az egzisztenciális sikerek nem fontosak, csak hát nem elegendőek. Sajnos Dunát lehetne rekeszteni a lelkibeteg menedzserekkel, vállalkozókkal… Hogy ne csak gazdagok, de boldogok is lehessünk, meg kell találnunk az egyensúlyt magunkkal és a világgal, ehhez viszont kellenek a sikerélmények.

 

Vissza

Elérhetőség

BGE KVIK HÖK
1054 Budapest, Alkotmány utca 9-11.
I. em. 108/A HÖK Iroda

+36 1 374 6221
+36 1 374 6245
+36 1 374 6246

© 2015 Minden jog fenntartva.

Powered by BGF KVIK HÖK